Facebook

Eseménynaptár
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31
Falukrónika
Gyékényes első okleveles említése az 1380-as évekből ismert, akkor Gykynes alakban jelölték a krónikában. Hogy már jóval korábban is laktak itt emberek, azt az 1971-es ásatásokon előkerült római leletek bizonyítják. 1446-ban a Marczali család leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokolták. 1489-ben Szerdahelyi István birtoka, majd a Báthoriak kapták meg az itteni földeket. 1598-99-ben Nádasdy Ferenc a földbirtokos. Kanizsa eleste után, 1600-ban török kézre került a település. A Szent Margit templomot lebontották, köveit a kaproncai vár építéséhez hordták el. 1677-ben I. Lipót Széchenyi György kalocsai érseknek adományozta a vidéket, amelynek alig volt lakója. Még az 1720-as években is csak 200-300 főre tehető a népessége. 1733-ban Festetics Kristóf és Inkey János, 1776-tól Festetics Pál és gróf Széchenyi Ferenc, 1835-től pedig már a Zichy család is birtokosa. 1848-ban Alsógyékényesen 72 jobbágy és 14 zsellér szabadult fel, Felsőgyékényesen 43jobbágy és 12 zsellér. Ekkor a község őrhelyként szolgált.

A szabadságharc időszakát megőrizte a helyi krónika: 1848-ban Jellasics horvát bán Varasdon állomásozott seregeivel, ezért a nemzetőrséget megerősítették. Gyékényesre a 2. zászlóaljból 3 századot vezényeltek. A bán seregei szeptember 11-én Légrád-hegynél keltek át a Dráván. A községből négy nemzetőr neve ismert: Dobák János (102 évet élt), Vidákovics János, Körtés Pál és Simon János.

1859-ben a falu jelentős része leégett. 1865-ben Alsó- és Felsőgyékényesen 239 lakóházban 1095 katolikus, 583 evangélikus és 27 zsidó vallású lakott. 1872-ben - Alsógyékényesen Felsőgyékényessel közösen körjegyzőséget hoztak létre, majd tíz évvel később az addig önálló települések Gyékényes néven egyesültek. A kiegyezést követő fellendülés jótékony hatással volt e vidékre, mivel feloldotta a korábbi elszigeteltséget. A vasútépítés munkalehetőséget teremtett az embereknek, vasutasdinasztiák vertek gyökeret, megélénkült a kereskedelem, fellendült a szolgáltatás. A Dráván átívelő vasúti hídon 1870. január 5-én indult el az első vonat a horvát főváros felé.

A falu 1907-ben nagyközségi rangot kapott. Ekkor már a nagyközséghez tartozott a gyékényestelepi házcsoport, a hegyközség, Vázsonypuszta, Makktelep és Lankócpuszta. Ebben az időben Gyékényesnek 2427 lakója volt, közöttük iparosok és kereskedők sora találta meg a számítását. A trianoni békeszerződést követő határkijelölések nyomán Gyékényes szerepe: határőr községként vált ismertté. 1926-ban könyvtár, olvasókör, erdőbirtokosság, hitel- és tejszövetkezet alakult. A környék egyik legszebb kultúrotthona 1929-ben épült, ahol Kodolányi János is fellépett egy színdarabjában. Ezt az épületet egyébként 1995-ben felújították, megnövelték a belső teret, konyhát alakítottak ki, s így nagyobb rendezvények megtartására is alkalmassá tették.

1932-ben már termeltek a falu határában lévő kavicsbányában, amely ma is sokaknak ad megélhetést. Ebben az időben egyébként gőzmalom is működött, és 42 iparos, 7 kereskedő élt itt. 1945-ben kezdődött a földosztás, 1950-ben alakult meg a Győzelem Mgtsz, 1955-ben pedig a Szabad Ifjúság szövetkezet, amely hamarosan részben felszámolta önmagát. 1959-ben a két téeszt összevonták.

1973-ban Zákány, Őrtilos és Gyékényes szövetkezeteinek egyesülésével, gyékényesi székhellyel megalakult a Csokonai Mgtsz., amely 1975-ben 7 község területére kiterjedő gazdálkodássá egyesült.

A határ menti elzártság feloldása után Gyékényesen megerősödött a kereskedelmi kínálat és a vendéglátás, az elmúlt években több üzlet és kisvendéglő, kemping nyílott. A háziorvosi szolgálatot két helyi szakorvos vezeti, védőnői szolgálattal.

Jelenleg a gyermekek elhelyezését egy jól felszerelt óvoda, 8 osztályos általános iskola biztosítja. Az iskolában kapott helyet a községi könyvtár, a teleház (internet-hozzáférések a lakosság részére) és a tornaterem is, ahova mindenki járhat edzésre.

A Szabadság téri régi iskola felújításával 1996-ban megnyitották az Idősek Gondozóházát, ahol bentlakásos és nappali ellátást is biztosítanak a rászorulóknak. Onnan irányítják a házi gondozást, és ott működik a Margaréta Idősek Klubja is.

A biztonságérzetet segíti a helyi polgárőr és tűzoltóegyesület, a sportolásról pedig a sportegyesület gondoskodik a nagy múltú futballal. Községünkben evangélikus és katolikus vallású lakók élnek, mindegyik felekeztnek saját gyülekezeti helye van.

A Szabadság téri régi iskola felújításával 1996-ban megnyitották az Idősek Gondozóházát, ahol bentlakásos és nappali ellátást is biztosítanak a rászorulóknak. Onnan irányítják a házi gondozást, és ott működik a Margaréta Idősek Klubja is.

TOP projektek Gyékényesen

Magyar Falu Program

Búvárbázis

Éttermek, panziók

Kereskedelem
Szálláshelyek nyilvántartása
innen letölthető

Üzletek nyilvántartása
innen letölthető

Szolgáltatók nyilvántartása
innen letölthető

Telephelyek nyilvántartása
innen letölthető

 

Kormányzati Portál

Sajtószoba   l    Hasznos linkek   l    Szálláskereső   l    Galéria   l    Adatvédelem   l    Webmail
Hírek   l   Gyékényesről   l   Közérdekű   l   Rendezvénynaptár   l   TOP projektek
Gyékényes 2015